Hali!
Húú de nehéz hónap van mögöttem.Mentális munka,pontosabban pszichikai felkészülés,olvasás.De egy merőben más síkú dolog mint ami eddig közel állt hozzám.
Erre még ráerősít a beköszöntő nyár ami megvisel embert és környezetét egyaránt.Megerősödtem abban a hitben hogy csak és kizárólag én tudok tenni azért hogy előrébb jussak illetve sikert könyvelhessek el.Alapvető követelmény a fizikai állapot megfelelő felmérése annak tudata és hogy tudjuk értékelni azt hogy készen állunk e?Velem a napokban fordult elő hogy pont"tanácsot"adtam valakinek hasonló témában és elfelejtettem felmérni a saját állapotomat.Amikor már megtörtént a baj/felesleges kockázatvállalás/ = fájdalmas veszteség,utána gondoltam végig:igen az volt a probléma hogy nem voltam kipihenve.Ezt már többször tapasztaltam,most azért írom le hogy megmaradjon bennem.Hátha ez segít nekem és másnak is.
Most már illő lenne tanulnom a múltból mert már van mögöttem némi tapasztalat...Van amikor úgy érzem hogy már nincs mit tudni és észre veszek olyan dolgot amire csak bámulok.Azt olvastam valahol hogy nem kell mindig gondolkodni hogy jobb legyen majd alakul magától.
Mindenesetre fontos a tudás csak egyszerűen mindent nem tudhatunk...
"Igazán semmit sem teszek ingyen. Azok közé az optimisták közé
tartozom, akik fenyőmagot ültetnek, hogy öreg napjaikra legyen
tüzelőjük."
